blog_03
Jupó naplója

Az elveszettnek hitt ember, Jupó naplója ezentúl havi rendszerességgel! A sorozatról bővebben a MindennapiNLP  oldalán olvashattok, ahol emellett még számos érdekes cikkel és tanfolyamajánlóval találkozhatttook az NLP jegyében.

 
Az út a cél
"Az út és annak megélése fontosabb a megérkezésnél, hisz az által éred el a célt, ami nem egy hely, hanem egy állapot. Nem az a cél, hogy ott legyél, hanem hogy eljuss odáig, hogy eljuss abba az állapotba. Ha csak a dolgok végső kimenetele lenne fontos, akkor egyszerűen ott lennél, ahol az már megtörtént."
 
A lélek útja
Mindegy, hogy milyen céllal születtünk a földre, mindegy, hogy mik a vágyaink, mindegy, hogy milyen a bőrünk színe, mindegy, hogy honnan jöttünk és hová tartunk, az alapvető és legfontosabb kérdés mindig megmarad: Ki vagyok én?
 
Égig érő er(d)ő

Borito_fedlap_170pxMindenkinek van egy ösvénye. Ez pedig nem más, mint az önismeret útja, mely olykor rögös és nagyon nehéz, de minden esetben közelebb visz önmagadhoz, akármit is hoz az út. Nekem is van ilyen ösvényem, melynek egy szakaszát én Az égig érő erdőnek nevezek. Ez az az csapás, melyet senki más nem taposhat rajtam kívül. Azonban ez az erdő korántsem csak az enyém. Egyáltalán nem. Mindannyian keresztül haladunk ezen az erdőn, de a legnagyobb részét egyedül kell megtennünk. Persze ez egyáltalán nem a magányról szól – még ha oly sokszor egyedül is érezzük magunkat -, hisz itt-ott találunk magunknak útitársakat, de velük csak ideig-óráig haladunk látszólag ugyanazon az úton, mégis másfelé.

 

 
A mese és a világ
A mese nem más, mint a világról alkotott képünk kitágításának helyszíne. Itt mindentől elrugaszkodhatunk, amit eddig hittünk, vagy hinni véltünk; itt minden lehetséges. S pont ez a lényeg! A valónak hitt világ sem más mint a saját élményünk, gondolatunk kivetített képe, s ez nem fedheti le a világ fogalmát, hisz mindannyiunknak más a képe ugyanarról a világról.

Ezzel nem is lenne baj. A baj akkor kezdődik, amikor nem engedünk a lehetőségnek, hogy ez a képünk megváltozzon. Botorság lenne mindent úgy hagyni ahogy mi látjuk és nem engedni, hogy más is hasson rá, hogy más világa találkozzék a miénkkel, átalakuljon. Hisz minden változik. Akkor miért ne változna a világ? Egyetlen dolog nem változik, az pedig az igazság, amiből csak egy van. Erről azonban csak annyit tudunk, hogy valahol odaát van. No, de ne döngessünk újabb kapukat. Maradjunk a sajátunknál.
 
Tisztelet a fáknak
Adjunk tiszteletet a fáknak! Öleljük át őket! Megdöbbentő élményt tud adni. Olyan, mintha közben az egész világot ölelnéd át és a világ is átölelne Téged. Mellkasodat odaszorítod a fa törzséhez, karjaiddal körbefonod, füledet rátapasztod a kérgére és csak figyeled, ahogyan a szívdobogásod felerősödik a fában. Sokan bolondnak nézhetnek ezért, de ne is figyelj oda rájuk. Még biztos, hogy nem próbálták. Túl nagy bennük az ellenállás. Túl nagy bennük a fél-elem. Ez azonban ne zavarjon, ettől még lehetsz teljes, s ahogy átöleled a fát, meg is érezheted, mi is az a teljesség.
 
Készíts sárkánycsapdát!

_sarkanycsapda_3
Láttál már sárkánycsapdát? Esetleg hallottál már róla? Még nem?
Hát, akkor itt az ideje, hogy bemutassam neked, mi is ez az érdekes eszköz, mely felszabadít, megszabadít. Bizony. Megszabadít félelmeidtől, s ezzel felszabadítja lelkedet, testedet és szellemedet.
Nagyon egyszerű. Talán a világ legegyszerűbb találmánya, mely abból áll, hogy csinálsz valamit. Bármit. Jól hallod: bármit!

 
Találd meg a tündérköved!
lucakoAz életünk során sokszor találkozunk misztikus, megfejthetetlennek tűnő rejtett üzenetekkel, melyek csak addig hordoznak magukban titkot míg meg nem nyitjuk előttük a szívünket.Ilyen üzenethordozó a tündérkő is vagy ahogy még nevezik: lucakő. Mindannyiunknak van ilyen lucaköve, melynek sajátossága, hogy virradatkor születik. Az éjszaka folyamán átváltoznak a múlt történései, hogy másnapra új kalandokra ébredj.